Március utolsó hétvégéjén hazai sorunk is megkezdte Tihanyban a verseny szezont. Hosszú szervezési és felkészülési folyamat jellemzi az elmúlt időszakunkat, hiszen augusztus közepe óta egy stabil alapokra szervezett, megbízható, és motivált emberekből álló csapat létrehozásán dolgozott a csapat vezetés, célul kitűzve a tehetséges sportolók támogatását és magasabb szintű versenyeztetését. Novembertől kezdtük meg a közös felkészülést, rendszeres álló képességi és technikai edzésekkel, folyamatos megbeszélésekkel, majd február közepétől részt vettünk egy 10 napos horvátországi edzőtáborban, ahol lehetőségünk nyílt alaposabb képet kapni az edzésadatok részletes és személyes elemzése által a versenyzőink aktuális állapotáról és képességeiről.
A Tihany Kupát megelőző héten kialakított csapattaktikának megfelelően, csapatunkat Balogh András, Lippai Marcell, Németh Zsolt, Sáska Zoltán, Sasvári Dániel képviselte.
Igen népes mezőny jelent meg a kedvezőtlen időjárás ellenére is a Tihanyi Apátságnál, vegyes összetétellel; számos egyéni, erős induló állt rajthoz és kevés csapat. Mellettünk csupán egy külföldi csapat jelent meg nagyobb létszámban, illetve a Zengő SE és a Bátorfi Trek Team képviseltette magát.
Az éles rajttól kezdve folyamatosan elől helyezkedtünk és finoman tapogatóztunk, ki milyen formában lehet. Számos akció volt az első körben, de az erre kijelölt versenyzőink azonnal reagáltak a megmozdulásokra és sikerült minden támadásba beletennünk a kerekeket. Az egész verseny kapcsán meghatározó volt, hogy a sík részeken kevés próbálkozás történt, azonban az emelkedőkön egymást érték a ritmusváltások. A verseny közepére lehetett érezni, hogy a mezőny elveszti korábbi lendületét, ezt kihasználva döntött szökési próbálkozás mellett a Kőbánya Cycling Team versenyzője, amire a DKSI csapatából Sípos Máté reagált érdemben. Erről sajnos lemaradtunk, így közel egy körön keresztül az üldözési feladatkört is magunkra kellett vállalnunk. Viszont mivel nem sikerült nekik jelentősen eltávolodni, folyamatosan szem előtt tudtuk őket tartani.
Hatodik körre újra együtt volt a mezőny. Az Apátság felé vezető mászásnál Marci vette el a kedvét a versenyzőknek a lószoktól az általa diktált tempó révén, ekkor sokan leszakadtak már a mezőnyről, innentől fogva a tempó nem is igazán esett vissza a hetedik kör kezdetéig sem. Az alkalmas pillanatot kihasználva, az emelkedőn Sasvári Dani tempóból el tudott haladni a mezőny mellett, a későbbiekben fokozatosan emelve fölényét, mialatt a csapat többi tagja sikeresen kontrollálta a megmaradt mezőnyt és az üldözési törekvéseket. Dani végül több mint egy perces fölénnyel, egyedül ért célba és ezzel magabiztosan szerezte meg az első győzelmét a csapatnak 2018-ban.
Nem utolsó sorban pedig Dani rövid beszámolója a versenyről:
“A csapatból 5-en vágtunk neki ennek a hideg, télies versenynek. A célunk megvolt, erősek és motiváltak voltunk.
Próbáltam mindig a mezőny elején helyezkedni és figyelni az eseményeket. A csapatom nagyon sokat dolgozott elől és nem engedtünk el egy elmenést sem.
A 9 körből a 5. és 6. kört elég erősen meghúztuk és a lejtőn is próbáltam nagy tempót menni, hogy ne tudjon a mezőny pihenni. Végül a 7. körben a Rév emelkedő elejétől kibújtam a sorból és elkezdtem kemény tempót menni. Nem tudott jönni senki és egyedül elszakadtam a mezőnytől. Tudtam, hogy van még hátra 35 km-em, ezért erre a távra osztottam be az erőmet és mentem egy folyamatos tempót. 3 köröm volt hátra, de a mezőny egyre csak messzebb volt tőlem és már nem is láttam őket. Ekkor kezdtem elhinni, hogy megtudom csinálni. Az utolsó körben még egy kicsit emeltem a tempót, hogy biztosan hazatudjak érni. Sikerült! Régi nagy vágyam vált valóra, hogy megnyertem a Tihany kupát szökésből. Köszönöm a csapatnak, a szurkolóknak az óriási segítséget. Nélkületek, nem ment volna.”