Május 12-én két fővel (Lippai Marcell, Sasvári Dániel) indult el a csapat az először megrendezett Orfűi Kritériumon. A pálya a tó körül, 6,16 kilométeren húzódott, és 20 kört kellett megtenni rajta. Az össztáv így 123 kilométerre jött ki, és a terep hullámossága miatt összesen 600 méter szintemelkedést is tartalmazott.
Éjszaka és reggel esős idő volt így kissé nedves útfelületre számítottunk, de a verseny idejére már tiszta kellemes hőmérsékletű időt ígértek a meteorológusok. Nagyjából ez így is volt, csak egy kisebb zápor kapta el a mezőnyt pár körön keresztül.
Kis létszámunknál fogva csak reagálni terveztünk a támadásokra, de a rajt ellövése után nem sokkal már mi is próbálkoztunk, hogy lássuk, kik veszik fel az üldözést.
Egy ígéretesebb megmozdulásnak tűnt, amikor Dani és Marci kettesben tudtak eltávolodni az 7. kör környékén, de ez nem tartott sokáig, mert három erős sporttárs hamarosan csatlakozott hozzájuk. Ez a helyzet is rövid életűnek bizonyult, mert később a mezőny is felért.
Végül Dani tudott a döntő elmenésbe bekerülni. Így számolt be erről:
A 10. kör környékén kialakult egy 2 fős szökés elől, amit elengedtünk. A 13. körben még hárman el tudtunk gurulni a mezőnytől, és pár kör alatt fel is értünk rájuk. Az összhang megvolt, és szépen növeltük az előnyünket körről körre. Közben számunk megfogyatkozott technikai problémák miatt, és az utolsó 5 körre már csak hárman maradtunk. Ebből a két másik versenyző Szilágyi Tomi és Csomor Zoli voltak. Mindig nagyon figyeltem őket, hogy nem akarnak-e még betámadni engem? Kezdtem érezni, hogy lassulnak és fáradnak már, ezért nem akartam a véletlenre bízni a dolgot: 2 körrel a vége előtt belószoltam őket egy kis dombon, és sikerült is elszakadnom. Innen már csak 12 kilométerem volt hátra, amit egyedül abszolváltam, és szép, nagy előnnyel a mezőny előtt értem be az első helyen.
Gratulálunk Daninak és köszönjük szponzorainknak a támogatást: a Ceglédi Autóháznak, a Penconak, a Narkenak és a Geberitnek.